A kalács tepsiben sült kelt tésztaféle, amelyet a magyar hagyományok szerint ünnepekre készítenek. A 19. század végéig elkészítése azonos volt a házikenyérével, csak formájában különbözött tőle: ugyanolyan tésztából lyukasra alakították. A kenyérnél jobb minőségű búzalisztbőlkészült. Újabban a kalács gazdagabb tésztából készül: a dagasztáshoz tejet használnak, a tésztát tojással gazdagítják. A kürtőskalács kivételével a kalácsot kemencében sütötték, akár közvetlenül a kemence fenekére téve, akár tepsiben vagy vaslábosban.
A húsvéti hagyományos étrend része a kalács, amelyet a katolikus vidékeken (esetenként a sonkával együtt) a templomban szenteltették. Mindenszentek ünnepére Szeged környékén mindönszentök kalácsa (kóduskalács) néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában a koldusoknak adtak. Csallóközbenszintén kalácsot osztottak a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak. A koldusnak szánt kalács illetve alamizsna a halott megvendégelésének módosult, keresztényi változata.